Portugáliai szerzeményeim egyike (jó pár kitűző mellett ) a pólófonal tömböm volt, amire tényleg giga régen vágytam már. Nem volt több 2 ezer forintnál, ami lehet, hogy soknak számít de én a kétszeresét is simán megfizettem volna érte. Egy hiper-szuper boltocskában árulták ami tele volt kötös és horgolós dolgokkal :). Ahogy beléptem azt mondtam, hogy AZTAAA és utána nagyjából mindenre amit megláttam, szegény néni kicsit dinkának nézhetett, hogy bementem a boltba és azta azta azta azta azta azta de kedvesen mosolygott amitől úgy éreztem, hogy megértette, hogy tetszenek a dolgok :).
Végül megvettük ezt a csodás és színes pólófonalat amit mindenkinek megmutattam aztán szegény hátrányba került, mert a kötésre összpontositottam. Először olyan sálat akartam csinálni amihez csak fel kell tekerni és a végén "el kell dolgozni" ami valahogy így nézne ki:
aztán pedig meg akartam tanulni horgolni de sose volt hozzá kedvem. Végül pár napja elhatároztam hogy elkészítem ezt a sálat, csak hát túl egyszerű ez az én izlésemnek és úgy éreztem egy ilyet egy majom is megtudna csinálni (ezzel nem azt mondom, hogy a musume egy majom, sőt szerintem ők istenkirályok, hogy ezeket csinálják és kitalálják) ezért anyám felhozta ezt a csavarósat amit végül el is készítettem. A fonalat lemérjük és sok ugyanakkora darabot egymás mellé rakunk attól függően, hogy milyen vastag sálat, láncot akarunk, majd összefogjuk őket és mindkét végénél kifeszítve elkezdjük csavarni. Félbehajtjuk úgy, hogy nem engedjük el és feszüljön, majd a hajtott végénél elengedjük, had tekeredjen fel. A fonalat kb 5 cm szélességben az összeillesztett végeknél rátekerjük a láncra, hogy szét ne jöjjön. Kész is :)A karkötőt sima négyesfonással csináltam és igazábol nyakláncnak szántam csak túl rövid lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése